Meghatározza a pénzügyi függetlenség és a pénzügyi arányokat.
A költségvetési jog fogalma [1] A költségvetési jog fogalmának meghatározásához a költségvetés fogalmán keresztül vezet az út. A költségvetésnek van köznapi jelentése, általában valamely gazdálkodó alany bevételeinek és kiadásainak a kimutatását értjük alatta.
Ez a gazdálkodó alany lehet egy család, vagyis egy család gazdálkodási rendszere. A családi háztartás is költségvetés alapján működik még akkor is, ha ez nem tudatosul bennünk. Az előrelátás, a család bevételeinek számbavétele, a kiadások tervezése — másképp a rendelkezésre álló pénzügyi alap felhasználása — magában hordozza a költségvetési gazdálkodás elemeit.
A gazdálkodó alany lehet az állam. Ebben az esetben állami költségvetésről beszélünk.
Ha az állam a gazdálkodás alanya, akkor az állam gazdálkodási rendszerét államháztartásnak, régebbi szóhasználattal állami számvitelnek [1] nevezzük.
Az államháztartás költségvetés alapján gazdálkodik.
Tartalomjegyzék
Teghze-Gerber könyve szerint [3] a budget szó a latinból gallá lett bulga szóból zsák, táska származik, amely az ófrancia nyelvhasználatban bouge vagy bougette szóra változott.
Ezt a szót a meghatározza a pénzügyi függetlenség és a pénzügyi arányokat vitték át Angliába, ahol mint budget — körülbelül a mai értelemen — abban az időben honosodott meg, amikor Franciaországban még a latin status szóból származó état kifejezés volt használatban a költségvetés megjelölésére état du roi. A budget használata Angliában tól a parlamentben kezdett meghonosodni.
Így nevezték azt a bőrtáskát, amelyben a kincstári miniszter a segélyekről subsidium szóló törvényjavaslatot az alsóházba magával vitte és ott előterjesztette Opening the Budget. Az állami költségvetések szerkesztésében nagy horderejű változást jelentett, hogy a XIX. Általában csak az országgyűlés által elfogadott adókat lehetett kivetni. Szorosan összefügg a nemesi adómentességgel. Ezt az adómegajánlási jogot nevezik csonka költségvetésnek, mert az országgyűlés feladata és hatásköre csak arra terjedt ki, hogy az adót megajánlja, az uralkodónak azonban az adók felhasználásáról már nem kellett elszámolnia a parlamentnek.
A parlament költségvetési jogának gyakorlása a költségvetési törvény és a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási törvény elfogadásában testesül meg.
A költségvetési jog fogalmának a fentiek szerint a hatáskörelosztás miatt alkotmányjogi jelentősége van, a polgári forradalmak meghatározza a pénzügyi függetlenség és a pénzügyi arányokat, az alkotmányozáshoz, a közteherviselés követeléséhez kötődik [5].
Költségvetési jog alatt a továbbiakban azoknak az alkotmányjogi előírásoknak az összességét értjük, amelyek a költségvetési törvény előkészítésére, elfogadására, végrehajtására és a végrehajtás ellenőrzésére vonatkoznak.
Nem tartozik szorosan a költségvetési joghoz, de az Alaptörvényben a közpénzeknél kerül szabályozásra a vagyongazdálkodás is, ezért röviden erről is lesz szó. Az állami költségvetés a jogtudomány szempontjából törvény. Az állami bevételek és kiadások törvényalakba foglalt előzetes meghatározása, pénzügyi terv. A költségvetés megállapítása a modern alkotmányos államokban a törvényhozó testületek jogosítványa, ezzel biztosítják az államháztartás rendjét és egyensúlyát, befolyásolják az összes állami, kormányzati és közigazgatási működést.
Költségvetési törvények: az állami költségvetésről szóló törvény, az állami költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási törvény, az átmeneti hogyan lehet valóban pénzt keresni szóló indemnitási törvény, a pótköltségvetésről szóló törvény. Költségvetési törvény a költségvetési törvény módosításáról szóló törvény is. A jelen szócikk a költségvetési jog alkotmányjogi vetületeiről szól.
Célja az uralkodói vagyon növelése volt, amelynek érdekében törvényszerűségeket kerestek és törekedtek az meghatározza a pénzügyi függetlenség és a pénzügyi arányokat működésének ésszerűsítésére.
A kameralisták álláspontja szerint az alattvalók jóléte és boldogsága feltétele az uralkodó gazdagságának, de az alattvalók önmaguktól nem képesek utat találni ehhez a boldogsághoz, szükségük van az állandó külső irányításra.
A kameralisztika három önálló ága a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan és a Polizeiwissenschaft, azaz a rendészettudomány, amelyet ma közigazgatástannak fordíthatunk.
A szabálytalanság következményei, a pénzügyi korrekció mértékét vizsgálta a Kúria — Dr.
A jogászoknak is van saját nézőpontjuk. Az alkotmányjogászok pedig természetesen az alkotmányt veszik elő, és azokat a könyveket, amelyekben az alkotmányt az arra hivatott testületek értelmezték. Állandó marad azonban az, hogy egy állam bevételeinek és kiadásainak pontos és részletes kimutatása nélkül nem lehet szó ésszerű gazdálkodásról.
Más kérdés, hogy ki a költségvetés ura, ki a szuverén, és osztoznia kell-e mással ezen a jogán.
EUR-Lex Access to European Union law
Később az uralkodó vagyonától elkülönülő kincstár tette lehetővé a sérthetetlen uralkodó helyett most már a kincstár perlését, ezzel veszi kezdetét a Rechtsstaat német földön [7]. A fő elv meghatározza a pénzügyi függetlenség és a pénzügyi arányokat mellett ez a XX. A költségvetési törvények hosszabbak részletességa kormány felhatalmazása differenciáltabb lesznek előirányzatok, amelyek a törvény módosítása nélkül átléphetők, és lesznek, amelyek nem; kötelező előírás születik arra, hogy mikor kell az előirányzattól való eltéréshez a költségvetési törvényt módosítani és mikor kell pótköltségvetést készíteni.
Megszületik egy, a parlamentet — és így a költségvetési jogot is — esetenként korlátozó intézmény [magyar példák a kormányzat költségvetési mozgásterének érintésére: ben a Bokros-csomag kiadáscsökkentő tételeinek megsemmisítése, később teljes adótörvények például házi-pénztár adó, [8] elvárt adó [9] vagy kulcsszabályaik luxusadó adóalap megsemmisítése ]; ezeket a beavatkozásokat a mindenkori kormányzat nehezen tolerálja.
Új belső korlát a XXI. Ennek érvényesítésére hazánkban új jogintézményként létrejön a második Költségvetési Tanács. A költségvetési jog vázlatos története [16] Teghze-Gerber szerint Poroszországban találkozhatunk a legkorábban említésre méltó költségvetéssel.
Albert Achilles brandenburgi választófejedelem már a XV. Az első általános költségvetés az összes állami bevételekről és kiadásokról ban készült, s azóta az államháztartás vitele az éves költségvetésen alapszik, amelyet ban hoztak először nyilvánosságra. Henrik uralkodása és Sully pénzügyminisztersége alatt készült. Az első nyomtatott költségvetés Necker pénzügyminisztersége alatt, ben jelent meg, melyet ben már az első teljes és alkotmányos költségvetés követett.
A francia forradalom egyik alapvető dokumentuma, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, amelyet az alkotmány elkészítése felé tett első lépésként Kimondta: XIII.
A karhatalom és a közigazgatás költségeinek fedezésére nélkülözhetetlenül szükséges mindenkinek közös hozzájárulása; s e hozzájárulást, kinek-kinek képessége szerint, a polgárok összessége közt egyenlően kell elosztani. A polgároknak saját személyükben vagy képviselők útján joguk van e közös hozzájárulás szükségszerűségét megállapítani s azt szabadon megszavazni, valamint felhasználását nyomon követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, elosztását, behajtását és időtartamát.
A társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztviselőjét számadásra vonni. Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs.
Ettől kezdve a modern alkotmányok kivétel nélkül a parlament hatáskörébe utalják az állami költségvetés és az annak ellenpólusát képező zárszámadás megállapítását. Magyarországon ekkor az államháztartás megszerkesztése a pénzügyminiszter feladata volt.
A minisztertanácsban való tárgyalás és őfelsége engedélye után a miniszter mutatta be a képviselőháznak, sokszor programszerű beszéd költségvetési expozé kíséretében. Az A kormányzati funkció jellegére utal, hogy a költségvetést az országgyűlésnek a kormány terjeszti elő, hogy az országgyűlés a költségvetés tartalmán érdemben alig tud változtatni. A két világháború között Olaszországban és Németországban a költségvetés megállapítása a kormány hatáskörébe került.
Költségvetési jog
A magyar állam költségvetési joga után szokásjogként fejlődött tovább. Ennek legjellemzőbb bizonyítéka, hogy az Ez a törvény sarkalatos törvény [19] volt: írott alkotmány hiányában hazánkban azokat a törvényeket, amelyeknek az országgyűlés is alá volt vetve, sarkalatos törvényeknek hívták.
HOGYAN LETTEM MULTI MILLIOMOS? 6 PÉNZÜGYI SZOKÁS
Költségvetési jogi szempontból jelentős jogszabály [21] az állami pénzügyekről szóló A rendszerváltást követően ben elfogadott államháztartási törvény az államháztartásról szóló A költségvetési törvény alkotmányjogi természete a XIX. A törvényhozás ama döntése, mely a megállapított költségvetés végrehajtására a kormányt felhatalmazza, vagyis feljogosítja arra, hogy a benne foglalt bevételeket beszedje és azokat a meghatározott módon felhasználja, appropriációnak nevezik.
Alapeszméje az, hogy az állam költségvetésének megállapítása nem lehet bizalmi kérdés, mert állami életérdek, de a költségvetés végrehajtása egy bizonyos kormánytól bizalom hiányán megtagadható.
A költségvetési jog alapjai az Alaptörvényben [32] A költségvetési jog alapvető szabályai szinte az összes európai alkotmányban megtalálhatóak. Ez a megfogalmazás nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a jóváhagyás milyen formában határozat vagy törvény történjék.
Az Alaptörvény az Országgyűlésre vonatkozó szabályoknál lényegében ezzel azonosan rendelkezik. A megfogalmazásban az éves költségvetés elve szerepel, de ennél több is: a szabály értelmezhető úgy, hogy az kizárja egyetlen törvényben több évre szóló költségvetés elfogadását.
Az Alaptörvény a következő költségvetési alapelveket tartalmazza: az éves költségvetés elve, [30] a rendszeresség és a részletesség, [31] valamint a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás [32] elve.
A pénzügyek alapjai
A költségvetési törvény csak a költségvetésről és arról a felhatalmazásról appropriáció szólhat, amely a Kormány számára is megjelöli az éves költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatokat. A költségvetés előkészítésével szemben támasztott követelmények általában [33] A költségvetési előirányzattal szemben támasztott elméleti és egyúttal alkotmányos követelmények Magyary szerint [36] a következők: [34] Egység és teljesség.
Azt jelenti, hogy az államnak egy költségvetésben kell összes bevételeit és kiadásait összefoglalnia, hogy ily módon az államháztartás egész terjedelmében áttekinthető legyen, az államháztartás alakulására befolyást gyakorló összes körülmény a költségvetésben helyet kapjon, azokon kívül más gazdasági tényezők működésével számolni ne kelljen.
Ezen azt értjük, hogy a tételek a valóságban tényleg létező szükségletekre és valóban befolyó bevételekre vonatkozzanak. Azokra a célokra irányozzák elő, amelyekre tényleg fordítják vagy amely forrásokból tényleg származnak.
A tételek olyan összegekkel szerepeljenek, amelyek az államháztartás várható alakulásának megfelelnek realitás. Végül, hogy a kiadásokat és bevételeket a bruttórendszer szerint, tehát egyrészt a kiadási ágakkal kapcsolatos bevételeket, másfelől a bevételi ágakkal szemben előforduló kiadásokat elkülönítve, ne pedig a nettórendszer szerint, kompenzáltan irányozzák elő.
Az észszerű részletesség [37] Az, hogy a költségvetésekben a bevételi és kiadási előirányzatok tagolása milyen részletességet mutat, változó. Egyensúlyt kell találni az Országgyűlés joga és a kormányzáshoz szükséges rugalmasság között.
Minél részletesebb egy költségvetési törvény, annál inkább elmondható, hogy az egyes tételekről valóban az Országgyűlés dönt. Ezzel szemben kevésbé részletező törvénynél a tartalmi kitöltés a végrehajtásra vár.
Az állami költségvetésről szóló Ezzel szemben például a Tartalmilag azonban már ez az előírás is az Országgyűlés költségvetési jogát rögzítette.
