Titkos tőzsdén való kereskedés módjai


A Tőzsde legfőbb szerve a tagjainak összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés összehívása 3. A közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni.

Az évi rendes közgyűlést minden év április A közgyűlést a Tőzsdetanács hívja össze. A Tőzsdetanács jogosult a közgyűlést bármely időpontra összehívni. A közgyűlési meghívó, napirend 6. A közgyűlés minden olyan kérdést megtárgyalhat, amelyet szabályszerűen napirendjére tűz. A közgyűlésre a tagokat írásban, a napirend közlésével kell meghívni. A közgyűlési meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 napi időköznek kell eltelnie. A közgyűlés napirendi pontjaira előzetesen a Tőzsdetanács tesz javaslatot.

A közgyűlésen megtárgyalandó napirendi pontokra a Tőzsdetanácson kívül javaslatot tehet bármely tőzsdetag, a Felügyelőbizottság, a titkos tőzsdén való kereskedés módjai bizottságok elnökei, a Tőzsdetitkárság vezetője, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, illetve a kibocsátók valamint a befektetők képviselője.

A közgyűlési meghívón szereplő napirendi pontokhoz képest új, más napirendi pontokra vonatkozó javaslatot legkésőbb a közgyűlés előtt 5 nappal írásban ismertetni kell a tagokkal, illetve a tőzsdetanáccsal. A meghívóban nem szereplő napirendek, illetve a tagokkal megfelelő időben és módon nem ismertetett napirendek csak akkor tárgyalhatók a közgyűlésen, ha azon valamennyi tag jelen van és a napirend tárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. A közgyűlés megnyitásakor a tárgyalandó napirendeket a közgyűlésnek el kell fogadnia.

A közgyűlési meghívóban értesíteni kell a tőzsdetagot a szavazati jogának alakulásáról. A szavazati jog, szavazás Az adott szekcióban az a tőzsdetag rendelkezik szavazati joggal, aki a közgyűlés összehívásának napján, és a közgyűlés megtartásának napján is szekciótag. A tőzsdetagot a közgyűlésen a szekciónkénti szavazatai számának összegével egyenlő mértékű szavazat illeti meg.

titkos tőzsdén való kereskedés módjai

Az alábbi eljárással 10 sávot kell kialakítani, amelyek szavazatra jogosítanak. A tőzsdetagokat a közgyűlés összehívását megelőző egy évben az adott szekcióban elért forgalmuk alapján a szekciónként őket megillető szavazatszám megállapítása érdekében a sávokba be kell sorolni.

A közgyűlés összehívását megelőző egy évben az adott szekcióban kereskedési joggal rendelkező tőzsdetagok számának figyelembevételével százalékos formában meg kell határozni az egy tőzsdetagra jutó átlagos forgalmat továbbiakban: tagi átlag.

Tőzsde stratégiák 2020-ra

A tagi átlagból az alábbi eljárással meg kell határozni az öt szavazatra jogosító sávot továbbiakban: középső sáv. A középső sáv felső határát a tagi átlagnak az 1,ös értékkel történő megszorzásával, míg az alsó határát a tagi átlagnak az 1,ös értékkel történő elosztásával kell kijelölni. A középső sáv felett további öt sávot szavazatra jogosító sávok kell úgy kialakítani, hogy a középső sáv felső határát jelentő értéket, majd pedig az ebből képzett többi sáv felső határát jelentő értékeket 1,5-es értékkel meg kell szorozni.

11 jele annak, hogy rossz részvényt vásároltál 1. rész

A 10 szavazatra jogosító legfelső sávnak nincs felső értéke. Opció élettartama középső sáv alatt további négy sávot szavazatra jogosító sávok kell úgy kialakítani, hogy a középső sáv alsó határát jelentő értéket, majd pedig az ebből képzett többi sáv alsó határát jelentő értékeket kettővel el kell osztani.

Az egy szavazatra jogosító legalsó sáv alsó határa "0". A sávok felső határát jelentő értékek az adott sáv részét képezik. Ha a szekció a közgyűlés összehívásának időpontja előtt 6 hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb ideje működik, úgy az adott szekcióban minden szekciótag tőzsdetag az alapszabály Amennyiben olyan termék kereskedésére alakul szekció, amely termékre korábban már tőzsdei kereskedés folyt, és a szekció a közgyűlés összehívásának időpontja előtt 1 évnél rövidebb ideje működik, az adott szekcióban szekciótag tőzsdetagot megillető szavazatok számát a Ha az alapszabály A megkívánt szavazati többség Egyszerű szótöbbséget az a határozati javaslat jelölt kapott, amelyre a szavazás során a legtöbb szavazatot adták, és amelyre leadott szavazatok száma több, mint a közgyűlésen jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tőzsdetagok összes szavazatainak fele.

Ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A közgyűlésen jelenlévő tagok által képviselt szavazatok legalább háromnegyede szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez: a az alapszabály megállapítása internetes bevételek valós vélemények módosítása; titkos tőzsdén való kereskedés módjai a Tőzsdetanács döntéseinek felülvizsgálata; c a tőzsdei tisztségviselők visszahívása; d a Tőzsde más tőzsdével való összeolvadása, szétválása, megszüntetése.

A közgyűlésen jelenlévő tagok által képviselt szavazatok legalább kétharmada szükséges a Tőzsdetanács elnökének megválasztásához. Ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik, a közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza meg, azonban a közgyűlés esetenként elrendelheti, hogy az egyes határozatok meghozatala titkos szavazás útján történjen. A közgyűlés határozatképessége, levezetése A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tőzsdetag, illetve képviselője nevét, szavazati jogosultságát.

A jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti A közgyűlést a közgyűlés elnöke nyitja meg, illetve vezeti le. A közgyűlés elnökét a tőzsdetagok képviselői, a Tőzsdetanács tagjai vagy más köztiszteletben álló szakemberek közül titkos tőzsdén való kereskedés módjai Tőzsdetanács jelöli ki, illetve kéri fel.

A közgyűlés elnökének feladata: a a titkos tőzsdén való kereskedés módjai megnyitása; c a napirendi pontok ismertetése; d a közgyűlés munkájának irányítása helyt ad a hozzászólásoknak, vezeti a vitát stb.

Mit tanulj meg a tőzsde működéséről, a tőzsdei kereskedésről? Mire lesz szükséged a gyakorlatban?

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati jogok több mint kétharmadát képviselő tag jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a 15 napon belüli időpontra összehívott megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, azonban ez a közgyűlés nem dönthet az alapszabály megállapításáról és módosításáról, valamint a más tőzsdével való összeolvadásról, szétválásról, illetve a Tőzsde megszüntetéséről.

A képviselet A közgyűlésen a tőzsdetagok képviselőjük útján vesznek részt. Képviselő lehet a tőzsdetag cégjegyzésre jogosult tisztségviselője vagy alkalmazottja. A tőzsdetag cég a képviseleti jog közgyűlésen való gyakorlására felhatalmazhat más személyt is. A meghatalmazásnak a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint kell történnie, és az írásbeli meghatalmazást a közgyűlést megelőzően a Tőzsdetitkárság rendelkezésére kell bocsátani.

A Tőzsdetitkárság kötelezettsége a közgyűlés megkezdése előtt a jelenlévők képviseleti jogosultságát vizsgálni és erről a közgyűlés elnökét tájékoztatni. A tőzsdetag a közgyűlésen való képviseletre nem adhat meghatalmazást az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet munkatársának, valamint a tőzsdei Felügyelőbizottság tagjainak. A jegyzőkönyv A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely legalább az alábbiakat tartalmazza: a a közgyűlés helyét és idejét; b a közgyűlés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és a szavazatszámlálóknak a hír bináris opciók bevétele c a közgyűlésen jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok, illetve képviselőjük megnevezését; d a közgyűlésen jelenlévők megnevezését az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet munkatársai, a sajtó képviselői és más meghívottak, illetve jelenlévők ; e a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, titkos tőzsdén való kereskedés módjai elhangzott indítványokat; f a meghozott határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát; g a tőzsdetag, a tőzsdetanácsi vagy a felügyelőbizottsági tag, illetve az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet vezetőjének tiltakozását valamely határozat ellen, ha azt a tiltakozó kívánja.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés elnöke írja alá, és a közgyűlés által erre megválasztott két jelenlévő tőzsdetag hitelesíti. A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet a Tőzsdetitkárság őrzi. Bármely tőzsdetag, tőzsdetanácsi tag, felügyelőbizottsági tag, illetve az etikai bizottsági tag, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet vezetője kérheti a közgyűlési jegyzőkönyvből kivonat vagy másolat kiadását.

A jegyzőkönyv nem nyilvános, de a közgyűlés elrendelheti a közgyűlési jegyzőkönyvek nyilvánosságát vagy részbeni nyilvánosságát.

A közgyűlésen hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni.

A Tőzsdei Kereskedés Módjai

A Tőzsdei határozatok könyvében a közgyűlési határozatokat időrendi sorrendben, számmal ellátva kell feltüntetni. A határozatok A Tőzsdei határozatok könyvét a Tőzsdetitkárság vezeti és őrzi. Bármely tőzsdetag, tőzsdetanácsi tag, felügyelőbizottsági tag, illetve etikai bizottsági tag, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet vezetője kérheti a határozatok könyvéből kivonat vagy másolat kiadását.

A közgyűlés elrendelheti az egyes közgyűlési határozatok nyilvánosságra hozatalát. A Tőzsdetanács a Tőzsde közgyűlésének alárendelt általános irányító testület, amelynek feladata: a a Tőzsde stratégiájának előkészítése; b a tőzsdetag felvétele és kizárása; c a tőzsdei szabályzatok elfogadása, módosítása; d az ügyvezető igazgató kinevezése, felmentése; e minden olyan feladat ellátása, amelyet a közgyűlés a tőzsdetanács hatáskörébe utal.

A Tőzsdetanács legalább 7, legfeljebb 11 természetes személyből áll.

Tisztelt látogatónk!

A tőzsdetanácsi tagság személyre szóló megbízatás, ezért a tagok személyesen kötelesek megjelenni a Tőzsdetanács ülésein, és ott az értékpapírpiac általános érdekeit kötelesek képviselni.

Ha Tőzsdetanács tagja az ülésen személyesen nem tud részt venni, az ülésre megfigyelőt küldhet. A távol lévő tőzsdetanácsi tag helyett megjelent megfigyelőt írásban meg kell hatalmazni, és erről a Tőzsdetitkárságot legkésőbb az ülés napját megelőző nap folyamán értesíteni kell. A megfigyelő jogosultságát a Tőzsdetanács ülésének megkezdésekor köteles az írásbeli meghatalmazás bemutatásával igazolni.

Minden a tőzsdei kereskedés és befektetés alapjairól 2020-ban!

A megfigyelő a Tőzsdetanács ülésein szavazati joggal titkos tőzsdén való kereskedés módjai rendelkezik. Az alelnök az elnök távollétében a Tőzsdetanács irányítását gyakorolja. A Tőzsdetanács új tagot nem kooptálhat. A Tőzsdetanács jogosult a Tőzsdetitkárság vezetésére átmeneti időre - de legfeljebb az új ügyvezető igazgatónak a kinevezéséig - megbízást adni, ha a Tőzsdetitkárság vezetőjének megbízatása bármely okból megszűnik megbízott ügyvezető igazgató.

Ha bármely Tőzsdetanács-tag esetében megállapítható az értékpapírtörvényben, illetve az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok, akkor ennek megszüntetésére fel kell hívni a Tőzsdetanács-tagot.

Ha a tag az összeférhetetlenséget nem oldja fel, akkor a felszólítást követő A tőzsdetanácsi ülések eljárási rendje: A Tőzsdetanács üléseit az elnök, illetve az elnök távollétében az alelnök hívja össze.

A Tőzsdetanács szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik, a negyedévente előre megállapított és nyilvánosságra titkos tőzsdén való kereskedés módjai ütemtervnek megfelelően. A Tőzsdetanács üléseinek napirendjét az ülést megelőzően legalább egy nappal nyilvánosságra hozza.

A Tőzsdetanácsot össze kell hívni, ha valamely fontos kérdés eldöntése céljából annak összehívását kéri: a a Tőzsdetanács elnöke; b a Tőzsdetanács tagjainak legalább egyharmada; c a Felügyelőbizottság elnöke; d az Etikai Bizottság elnöke; e a Tőzsdetitkárság vezetője; f az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet; g a tőzsdei választottbíróság elnöke; h a szakmai bizottsági elnökök.

A Tőzsdetanács tagjait az ülés időpontjáról és helyéről írásban, a napirend együttes megküldésével - a Tőzsdetanács ülését legalább 5 nappal megelőzően - kell értesíteni. Ha a Tőzsdetanács azonnali, sürgős összehívása indokolt pl.

A kiküldött napirendben nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalja a Tőzsdetanács, ha az ülésen jelenlévők egyhangúlag így döntenek. A tanácsüléseken a határozatok, állásfoglalások meghozatala nyílt szavazással történik. A tőzsdetanácsi üléseken jelenlévő tanácstagok többségi indítványára az ülést levezető elnök elrendelheti, hogy valamely kérdésben titkos szavazásra kerüljön sor. A Tőzsdetanács üléseit a Tőzsdetanács elnöke, alelnöke, vagy akadályoztatása esetén az elnök által írásban felkért Tőzsdetanács-tag vezeti.

A Tőzsdetanács akkor határozatképes, ha a tanácstagok több mint fele jelen van. A Tőzsdetanács a határozatait, állásfoglalásait egyszerű titkos tőzsdén való kereskedés módjai hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Tőzsdetanács ülésein állandó meghívottként részt vehetnek: a az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet képviselője; b a Tőzsdetitkárság vezetője, akadályoztatása esetén a Tőzsdetitkárság vezető munkatársa; c a Felügyelőbizottság elnöke vagy egy tagja; d az Etikai Bizottság elnöke vagy egy tagja; e a tőzsdei választottbíróság elnöke vagy elnökségi tagja; f a szakmai bizottságok elnökei.

A Tőzsdetanács elnöke szükség szerint más személyeket is meghívhat a Tőzsdetanács üléseire. A meghívottak szavazati jog nélkül, tanácskozási joggal vesznek részt az üléseken. Azon napirendi pont tárgyalására, amely valamely szakmai bizottság hatáskörébe tartozik, feladatkörét érinti, az illetékes szakmai bizottság elnökét köteles a Tőzsdetanács meghívni.

A Tőzsdetanács üléseinek jegyzőkönyve A Tőzsdetanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a a Tőzsdetanács fegyelem a kereskedelemben helyét és idejét; b az opciók 0 01-től jelenlévő tagok megnevezését; c az ülésen jelenlévő megfigyelők megnevezését; d az ülésen lezajlott főbb eseményeket, indítványokat, napirendi pontokat, a meghozott döntések lényegét, a döntéshozatal szavazati arányát; e minden olyan napirendi pont tárgyalásának tartalmi lényegét, amelyben állásfoglalás nem történt; f a meghozott tőzsdetanácsi állásfoglalásokat, határozatokat, a döntéshozatal szavazati arányát; g a tanácstag, a felügyelőbizottsági tag, titkos tőzsdén való kereskedés módjai szakmai bizottság elnöke vagy a Tőzsdetitkárság vezetőjének, illetve az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet vezetőjének tiltakozását valamely állásfoglalás vagy határozat ellen, ha azt a tiltakozó kívánja; h nyílt szavazás esetén a leadott szavazatokat név szerint.

A jegyzőkönyvet a Tőzsdetanács elnöke vagy az ülést levezető tanácstag, illetve a jegyzőkönyv vezetője írja alá. A Tőzsdetanács üléseiről készült jegyzőkönyvet a Tőzsdetitkárság őrzi. Bármely tőzsdetag, tőzsdetanácsi tag, felügyelőbizottsági tag, illetve az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet vezetője kérheti a tőzsdetanácsi jegyzőkönyvből kivonat vagy másolat kiadását. A Tőzsdetanács által megtárgyalt napirendi pontokat és a Tőzsdetanács nyilvános határozatait a Tőzsde lapjában kell nyilvánosságra hozni.

A Tőzsdetanács működésére vonatkozó eljárási szabályokat a Tőzsdetanács ügyrendje szabályozza. C Felügyelőbizottság 1.

titkos tőzsdén való kereskedés módjai

A Felügyelőbizottság a Tőzsde általános ellenőrző szerve, amely a tőzsdei gazdálkodást és a Tőzsde szerveinek működését ellenőrzi, valamint előzetesen véleményezi a közgyűlés napirendjére tűzött előterjesztéseket. A Felügyelőbizottság jogosult továbbá a Tőzsde titkos tőzsdén való kereskedés módjai működését, gazdálkodását, vagyoni helyzetét, valamint az értékpapírtörvény, az alapszabály és a tőzsdei szabályzatok betartatását ellenőrizni.

A Felügyelőbizottság munkája során jogosult szakértőket igénybe venni. A Felügyelőbizottság irányítja és ellenőrzi a Tőzsdetitkárság belső ellenőrének munkáját. A Felügyelőbizottság elnöke állandó meghívottként részt vesz a Tőzsdetanács ülésein. A Felügyelőbizottság tagjai ellenőrzési tevékenységük érdekében betekinthetnek a tőzsdei nyilvántartásokba, kereskedési bemutató, iratokba.

A Felügyelőbizottság tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a Tőzsde közgyűlésén. A Felügyelőbizottság tagjai a Tőzsde, illetve a tőzsdetagok tisztségviselőitől, továbbá vezető állású dolgozóitól titkos tőzsdén való kereskedés módjai vagy felvilágosítást kérhetnek. A Felügyelőbizottság kezdeményezheti a közgyűlés, illetve a tőzsdetanácsi ülés összehívását, ha azt elmulasztják, vagy a Tőzsde érdeke egyébként megkívánja.

A Felügyelőbizottság a közgyűlésen és a Tőzsdetanács ülésén megtárgyalandó napirendekre javaslatot tehet. A Felügyelőbizottság jelentést készít a közgyűlés számára, mely tartalmazza a tőzsdei gazdálkodás elszámolásával kapcsolatos véleményét.

Enélkül a közgyűlésen erre vonatkozó érvényes határozat nem hozható. A Felügyelőbizottság tevékenységéről a közgyűlésnek legalább évente egy alkalommal köteles beszámolni. A Tőzsde által a tőzsdei tisztségviselők ellen indítandó kártérítési perekben a Tőzsdét a Felügyelőbizottság kijelölt tagja, illetve összeférhetetlenség esetén a Tőzsdetanács kijelölt tagja képviseli.

A Felügyelőbizottság legalább 5 természetes személyből áll. A Titkos tőzsdén való kereskedés módjai tagjait többségében a tőzsdetagok tisztségviselői, illetve alkalmazottai közül a közgyűlés választja. A közgyűlés nem választhatja a Felügyelőbizottság tagjává a Tőzsdetanács tagjait, a Tőzsdetitkárság alkalmazottait, továbbá az Etikai Bizottság tagjait és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet alkalmazottját, illetve az azt felügyelő szervezet munkatársait.

A Felügyelőbizottság az elnökét a tagjai közül választja meg. A Felügyelőbizottság elnöke köteles a közgyűlés összehívását a Tőzsdetanács elnökénél kezdeményezni, ha a Felügyelőbizottság tagjainak száma 5 alá csökken. A Felügyelőbizottság a munkarendjét és az eljárási rendjét saját hatáskörében állapítja meg.

A Felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze. Az összehívást két tag - az ok és a cél megjelölésével - az elnöktől bármikor kérheti. Ha az elnök a Felügyelőbizottság ülését 8 napon belül nem hívja össze, megbízható lehetőségek összehívására az összehívást kérő két tag jogosult.

A Felügyelőbizottság határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza.

Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. D Etikai Bizottság titkos tőzsdén való kereskedés módjai. Az Etikai Bizottság a tőzsdei kereskedelem során felmerülő etikai kérdések rendezésére hivatott.

Az Etikai Bizottság állásfoglalása kérhető minden olyan vitás ügyben, amely a tőzsdei értékpapír-kereskedelem során vagy az értékpapír-kereskedelemmel összefüggően a Tőzsdén kívüli ügylet, magatartás, illetve eset kapcsán merült fel két vagy több tőzsdetag titkos tőzsdén való kereskedés módjai, és zavart idézhet elő az értékpapír-kereskedelemben, bennfentes kereskedelem kialakulásához vezethet vagy más okból tisztességtelennek minősül, illetőleg olyan magatartással kapcsolatos, amelynek egységes megítélése az értékpapír-kereskedelem zavartalan folytatása érdekében kívánatos.

Etikai Bizottsági eljárás indítható továbbá minden olyan esetben, amelyben vitássá vált, hogy valamely tőzsdetag jogi személynek a Tőzsdén kifejtett magatartása összhangban áll-e a Tőzsde szabályzatában vagy ismert szokványaiban foglalt kötelezettséggel és követelménnyel. Az Etikai Bizottság nem dönt anyagi vagyoni követelés tárgyában, sem olyan jog, kötelezettség vagy tény megállapításáról, magatartásra cselekvésremagatartástól cselekvéstől való tartózkodásra vagy magatartás tűrésére kötelezésről, amelyben a döntésre rendes bíróság vagy választottbíróság jogosult.

Az Etikai Bizottság legalább 5 tagból áll, tagjait - elsősorban a tőzsdetagok tisztségviselői, illetve alkalmazottai közül - a közgyűlés választja. A közgyűlés nem választhatja az Etikai Bizottság tagjává a Tőzsdetanács, valamint a Felügyelőbizottság tagjait és a Tőzsdetitkárság vezetőjét.

titkos tőzsdén való kereskedés módjai

Az Etikai Bizottság a munkájáról legalább évente egy alkalommal tartozik a közgyűlésnek beszámolni.