Gondolkodási lehetőségek. 4.5. Gondolkodási stratégiák
A gondolkodás gondolkodási lehetőségek módjai[ szerkesztés ] A behaviorista megközelítés[ szerkesztés ] A behaviorizmus az es évekig gondolkodási lehetőségek uralkodó pszichológiai iskola. Objektív felfogás jellemezte, a pszichológia tárgyának a viselkedést tekintette, amelyet az inger-válasz reakciók folyamatából próbált megismerni.
Neptunusz és Jupiter pozitív kapcsolódása
John Gondolkodási lehetőségek. Watson a behaviorizmus egyik legkiemelkedőbb alakja a gondolkodást szubvokális belső beszédnek, azaz viselkedésnek tekintette. A Gestalt megközelítés[ szerkesztés ] A Gestalt-pszichológia Németországból indult és a két világháború közt élte fénykorát. Gondolkodási lehetőségek eredményeket a percepciókutatásban és a problémamegoldás magyarázatában ért el. Max Wertheimer a Gestalt iskola egyik leghíresebb alakja Productive Thinking című műve gondolkodásvizsgálatainak összegzését tartalmazza.
4.5. Gondolkodási stratégiák
Elmélete szerint a problémamegoldás egy felülről lefelé haladó top-down folyamat, melynek során a személy először a probléma egészét látja át és halad az alacsonyabb szintek felé. Ez egy kreatív vagy produktív gondolkodási folyamat, szemben a magolás és ismétlés alulról felfelé bottom-up haladó technikájával.
A kognitív megközelítés[ szerkesztés ] A kognitív pszichológia az es évek végén jelent meg. Fő célja a kogníció megismerésezen belül például az emlékezés és a gondolkodás folyamatainak feltérképezése. Daniel Kahneman és Amos Nathan Tversky közösen gondolkodási lehetőségek az emberi gondolkodást.
- Kiegészítések A problémamegoldó gondolkodás Mielőtt tovább olvasná a leckét, idézzen fel olyan problémákat, problémahelyzeteket, amelyeket sikeresen megoldott és amelyek megoldása nem sikerült.
- A gondolkodási készség fejlesztési lehetőségei földrajzi feladatokkal
Megállapításuk szerint az emberek a mindennapi gondolkodásban nem logikai és statisztikai szabályokat követnek, hanem heurisztikákat gondolkodási lehetőségek szabályokat vagy ökölszabályokat használnak, bár az ilyen következtetések időnként hibákhoz vezetnek.
A kognitív pszichológia elterjedt módszere a számítógépes modellezés.
4.8. Gondolkodás fejlesztésével kapcsolatos feladatok/játékok
Ennek célja, hogy olyan gépeket fejlesszenek ki, amelyek úgy hajtanak végre valamilyen tevékenységet, mint az emberek. Ez azon a felvetésen alapul, hogy ha valamit tudunk modellezni, akkor azt is tudjuk, hogy milyen műveleteket hajt végre valójában.
Az erre való igény magukban a diákokban és a tanárokban is egyre határozottabban fogalmazódik meg. Az intellektuális kompetencia egy olyan terület, ami a kreatív, a kritikai és a problémamegoldó gondolkodást foglalja magában.
Ez a módszer lehetővé teszi a kutatók által felállított elméletek ellenőrzését is. Evolúciós magyarázatok[ szerkesztés ] Az evolúciós megközelítés szerint a szelekció működésében a környezet kiszámíthatatlansága játszik nagy szerepet, míg a kifinomultságot a társas életmód és a szexuális kiválasztódás viszi előre.
Bizonyos értelmezések szerint az emberré válás folyamatában a társas intelligencia jelenléte játszott elsődleges szerepet, mások a nyelv kialakulását és a nyelvtan megértésének képességét tartják fontosnak ebből a szempontból. William H. Calvin az emberi agy és elme fejlődését az állatok környezethez való alkalmazkodásából vezeti le. A gondolkodó agy című könyvében azt írja, hogy a kiszámíthatatlan éghajlatváltozások a generalista fajoknak kedveznek: azoknak, amelyek rugalmasan képesek alkalmazkodni környezetükhöz, például a mindenevők, amelyek a szűkös esztendőket nagyobb eséllyel élik túl, mint az egyetlen fajta táplálékra specializálódott fajok specialisták.
gondolkodási lehetőségek
Gondolkodás
A hominidák agytérfogata 2,5 — 2 millió évvel ezelőtt kezdett nőni amit később az agykéreg négyszeresére való növekedése követett.
Ekkor volt Eurázsiában a nagy éghajlatváltozásokkal jellemezhető jégkorszak. Az anatómiai változás azonban sokkal lassúbb, mint az éghajlat változása és bár ilyen nagy milyen stratégiák állnak rendelkezésre a bináris opciókhoz számos más mindenevő átélt, az ő agykérgük mégsem nőtt négyszeresére.
Az emberré válásban tehát más tényezők is szerepet játszottak. A legtöbb elméletalkotó szerint gondolkodási lehetőségek a tényező a nyelv volt.
- Kiegészítések A problémamegoldó gondolkodást befolyásoló tényezők A problémamegoldást számos tényező befolyásolja.
- Gondolkodás – Wikipédia
A gondolkodás és a nyelv kapcsolata[ szerkesztés ] Lev Szemjonovics Vigotszkijaz as évek első évtizedeiben élt zsidó származású fehérorosz pszichológus szerint a gondolkodás és a beszéd egymás közötti viszonya nem állandó: nem párhuzamosan, egyenletesen fejlődnek. Mai értelmezések szerint az ember rendelkezik egy bioprogrammal, az univerzális grammatikávalaminek a segítségével a környezet jelenségeiben nyelvtani szabályokat fedez fel, így lehetővé teszi bármely emberi nyelv elsajátítását.
Ez humánspecifikus képesség, amellyel más gondolkodási lehetőségek nem rendelkeznek.
A nyelvtan segíti a dolgok és események egymáshoz viszonyított elhelyezését a viszonylatok gondolati térképén. A viszonyulások az analógiák összehasonlításában is előfordulnak, tehát a nyelvtani viszonyszavak növelik az intelligenciát.
- Viszonyfogalmak, összehasonlítások, mérések: nagyobb, több, rövidebb stb.
- A problémamegoldó gondolkodást befolyásoló tényezők
- Napi kereskedési szabályok
- Nyereséges bináris opciós rendszerek
- Все собрались в музее.
Itt fontos megemlíteni, hogy a gondolkodás nem egyenlő az intelligenciával. A gondolkodás kutatásának nehézségei[ szerkesztés ] A gondolkodás kutatása, mechanizmusainak feltárása nehéz feladat.
A téma legjobban kezelhető részét kell megragadni, azokat, amelyeket laboratóriumi körülmények között kontrollálva tanulmányozhatóak pl. Ez korlátozza a kutatókat.
A gondolkodási készség fejlesztési lehetőségei földrajzi feladatokkal
Továbbá problémát jelent az, hogy a kutatás során részletekre bontják az értelmezendő problémákat, így eltávolodnak a holisztikus szemlélettől, és elmulasztják a mindennapi gondolkodásra jellemző tulajdonságok megismerését. Eysenck és Mark T. Keane szerint megvan erre a lehetőség.
Az egyes elméletek különbségei csak látszólagosak gondolkodási lehetőségek abban már megegyezést találtak a kutatók, hogy melyek a memóriarendszer összetevői, és hogy milyen eszközök segítik a folyamatok végrehajtását. A jelenlegi cél tehát az, hogy az elméleteket egységbe szervezzék.